Energetikai Audit GYIK

A dokumentum felhasználja a www.mekh.hu oldalon található Gyakran Ismételt Kérdéseket is.
 
Energetikai audit és ISO 50001 szabvány szerinti energiairányítási rendszer (EIR) kiépítését szabályozó jogszabály(ok):
A kötelezettség alapja a 2012/26/EU irányelv és a 2015.évi LVII tv., illetve a 122/2015. (V.26.) vhr. A törvény ide vonatkozó paragrafusai a következők:
  • 22. § (1) A nagyvállalat tevékenysége energetikai jellemzőinek megismerése céljából köteles négyévente energetikai auditálást végeztetni.

  • 48. § (1) A nagyvállalatnak a kötelező energetikai auditálást először 2015. december 5-ig kell elvégeztetnie.

  • 22. § (2) Mentesül a kötelező energetikai auditálás alól az a nagyvállalat, amely az EN ISO 50001 szabványnak megfelelő, akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított energiagazdálkodási rendszert működtet. Ebben az esetben a nagyvállalat köteles négyévente megküldeni a Hivatal részére az érvényes tanúsítványt. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti kapcsolódó és partnervállalkozásnak nem kell külön tanúsítványt megküldeni a Hivatal részére, amennyiben a nagyvállalat egészére vonatkozó tanúsítvány már megküldésre került.

 
Ki kötelezett energetikai auditálásra?
Energetikai auditálásra a nagyvállalatok kötelesek. „Nagyvállalat: a kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás.” „Kis és középvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Kkvtv.) 3. § (4) bekezdésének kivételével a Kkvtv. alapján mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő vállalkozás.” A nagyvállalati minőség megállapítása során figyelembe kell venni a partner- vagy kapcsolódó vállalkozásokat a Kkvtv. 5. § (5)– (9) bekezdéseiben foglaltak szerint (független attól, hogy székhelye, telephelye, fióktelepe területileg hol található).

Vizsgálandó kritériumok

LEHETSÉGES VÁLTOZATOK

Foglalkoztatotti létszám

< 250 fő

< 250 fő

< 250 fő

≥ 250 fő

≥ 250 fő

≥ 250 fő

< 250 fő

≥ 250 fő

Éves nettó árbevétel

≤ 50 M EUR

> 50 M EUR

≤ 50 M EUR

< 50 M EUR

≤ 50 M EUR

> 50 M EUR

> 50 M EUR

> 50 M EUR

Mérlegfőösszeg

≤ 43 M EUR

≤ 43 M EUR

> 43 M EUR

≤ 43 M EUR

> 43 M EUR

≤ 43 M EUR

> 43 M EUR

> 43 M EUR

KKV

NAGYVÁLLALAT

*M: millió
 
Milyen kötelezettségei vannak a nagyvállalatnak a Hivatal felé?
A nagyvállalat az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CXCVI. törvény 53. §-a (az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 22/B. §, 48. § (5)) alapján regisztráció teljesítésére kötelezett, első alkalommal 2016. január 20-áig. A módosító rendelkezés 2015. december 26-ától hatályos. A regisztrációs felület elérési útvonala: http://www.mekh.hu/elerheto-a-kotelezo-nagyvallalati-regisztracio-formanyomtatvanya-villamos-energia. Amennyiben a nagyvállalat nem rendelkezik sem energetikai audittal, sem ISO 50001 energiagazdálkodási rendszerrel, úgy a Hivatal a törvény alapján felszólítja a nagyvállalatot az energetikai auditálás 90 napon belül történő elvégeztetésére. A Hivatal a teljesítés elmaradása miatt nem szab ki bírságot 2016. december 31-ig. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 2015. december 26-ától hatályos 22/C. § -a alapján a nagyvállalat köteles a Hivatal részére adatszolgáltatást teljesíteni a tárgyévet megelőző évben megvalósított energiahatékonysági intézkedésekről, a tárgyévet megelőző évi energiafelhasználási adatairól, valamint a tervezett energiahatékonysági intézkedésekről és megvalósulásuk tervezett időpontjáról. Az adatszolgáltatási kötelezettség tartalmát és formáját, valamint teljesítésének határidejét a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg.
 
Mit jelent az Energetikai Audit?
A 2015. évi LVII. energiahatékonyságról szóló törvénynek megfelelő audit olyan vizsgálati módszert jelent, amely feltérképezi mind az energiatermelő, mind az energiafogyasztó rendszerek üzemi működését, feltárja az energiarendszerek (valamennyi energianemre), az épületek és a szállítás veszteségpontjait. A feltárt veszteségpontok létezését mérésekkel és számításokkal támasztja alá. Az audit során veszteségfeltárás mellett korszerű módszerek alkalmazásának lehetőségeit is vizsgálni szükséges, amelyek lehetnek a megújuló technológiákat, illetve hulladékhő-hasznosítást alkalmazó lehetőségek, vagy energiatudatos felhasználást célzó javaslatok, intézkedések is. A felülvizsgálat elvégzését követően egy tanulmány készül, amely olyan innovatív javaslatokat, intézkedéseket tartalmaz, amelyek elősegíthetik az adott vállalati fogyasztó energiafelhasználásának és energiaköltségeinek csökkentését, beleértve a CO2-kibocsátás csökkentését, fenntartva a hosszú távú gazdaságos működést.
 
Mit jelent az Energetikai Audit teljessége?
Az Energetikai Audit egy olyan komplex vizsgálat, amely az épületek, folyamatok, és logisztikai rendszerek veszteségeit tárja fel és ad megoldást a rendszerek energiafogyasztásának csökkentésére. Az Energetikai Auditnak a vizsgált rendszer energiafogyasztásával, a terhelési profilokkal kapcsolatos naprakész, mért és visszakövethető műveleti adatokra kell épülnie, valamint ki kell terjednie az épületek vagy épületcsoportok, ipari műveletek vagy létesítmények energiafogyasztási profiljának részletes felülvizsgálatára, beleértve a szállítást is. Az auditnak tehát teljes körűen kell foglalkoznia a tulajdonolt, vagy a technológiai tevékenység végzéséhez használt épületekkel, a tevékenység technológiai folyamataival és a szállítás, közlekedés lehetőségeivel. Épületkarbantartási, -fenntartási jellegű szolgáltatói tevékenység végzése esetében az Energetikai Audit teljessége a szolgáltatás folyamatának és a kapcsolódó szállítási folyamatok vizsgálatát jelenti, tekintve, hogy a karbantartott épület a szolgáltatásnak csak a tárgya. Itt az auditálási kötelezettség az épület tulajdonosát terheli abban az esetben, ha nagyvállalatnak minősül.
 
Mi az Energetikai Audit célja?
Az energiaaudit célja a jogszabály szerint: „Az energia audit hatókörébe tartozó energiafelhasználás módszeres felülvizsgálata, annak érdekében, hogy azonosítsa, minősítse és jelentse az energia-hatékonysági fejlesztési lehetőségeket.”
 
Melyek az Energetikai Audit főbb lépései?

1. Adatbekérés

2. Helyszíni felülvizsgálat

3. Adatok feldolgozása és kiértékelése

4. Energiahatékonyság-növelő és költségcsökkentő intézkedések, beruházások kidolgozása, számszerűsítése

5. Vizsgálati dokumentáció összeállítása, javaslatok bemutatása

 
Milyen előkészületek szükségesek az Energetikai Audit elvégzéséhez?
Az audit megkezdése előtt a vállalkozás tevékenységét elemezni szükséges, mert teljes képet kell kapni a működés és az energiafelhasználás összefüggéseit illetően. Ezt követően el kell végezni a projekt céljainak pontos meghatározását és annak lépéseit, illetve regisztrálni kell azon létesítmények adatait, amelyeket vizsgálni szükséges. Az auditot megelőzően rendelkezésre kell állnia azoknak a szükséges információknak, adatoknak, amelyek elengedhetetlenek a helyszíni vizsgálat(ok) elvégzéséhez. Adatbekérő kitöltésével végezzük el az információk begyűjtését, tisztázandó kérdések felmerülése esetén személyes konzultációval egybekötve.
 
Az előzetesen bekért információk általában a következők:

  • telephely(ek) és létesítmény(ek) építészeti alaprajzai, tervei, azok műszaki leírása,

  • gépészeti, elektromos tervrajzok,

  • termelés, gyártás esetén a termelőegységek energiafelhasználását érintő üzemidők, ciklusidők, gyártócsarnokok, egyéb épületek kihasználtsága, egységnyi gyártási termék(ek)re vonatkozó fajlagos mutatók meghatározása,

  • a jelentősebb energiafogyasztó berendezések műszaki adatai,

  • energiaszerződések (víz, gáz, hő, villamos energia, gőz, sűrített levegő),

  • energiaszámlák vagy energiafogyasztási adatok (víz, gáz, hő, villamos energia, gőz, sűrített levegő), energiaköltségek adatai,

  • korábbi felújítási projektek adatai,

  • információk korábbi, energetikai beruházásokhoz igénybevett pályázatokról,

  • szállításhoz kapcsolódó információk (flotta mérete és felépítése, szállítási útvonalak használatának okai, alkalmazott sofőrök oktatásai),

  • az ügyfél személyes üzemeltetési tapasztalatai, és problémái,

 
Melyek az Energetikai Audit elvégzésének előnyei?

  • az Ügyfél eleget tesz a jogszabályi kötelezettségeinek,

  • az Ügyfél megismeri vállalata energiafelhasználását, de azzal tisztában kell lenni, hogy az audit végén készülő jelentés csak egy pillanatfelvétel,

  • az Ügyfél teljes képet kap az energiamegtakarítási, – lehetséges – energiahatékonyságot növelő beruházások kapcsán, amely döntéstámogató jelleggel bír a jövőbeni beruházások priorizálása ügyében.

 
A tulajdonos vagy a bérlő kötelezett energetikai auditálás elvégeztetésére?
A nagyvállalatnak minősülő tulajdonos a tulajdonában álló épület vonatkozásában köteles elvégeztetni a kötelező energetikai auditálás keretében az energetikai auditot. A nagyvállalatnak minősülő bérlő abban az esetben köteles épületre vonatkozó energetikai auditálást végeztetni, ha a bérlemény alapterülete meghaladja a teljes épület alapterületének 50%-át. A kötelező energetikai auditálás keretében ugyanazon épületre vonatkozó energetikai auditálás elvégeztetésére a nagyvállalatnak minősülő tulajdonos és nagyvállalatnak minősülő bérlő egyetemlegesen kötelezett, ha a bérlemény alapterülete meghaladja a teljes épület alapterületének 50%-át. Az energetikai auditálás elvégeztetése során az épület tulajdonosa és a bérlő köteles együttműködni. Az épület és a folyamatok auditálása között fontos különbséget tenni. Ha az arányossági kritérium miatt egy nagyvállalat esetleg mentesül is az épület auditálása alól, az épületben végzett technológiai tevékenység auditálása alól ez nem mentesíti.
 
Ki mentesülhet az energetikai auditálási kötelezettség alól?
Mentesül a kötelező energetikai auditálás alól az a nagyvállalat, amely az EN ISO 50001 szabványnak megfelelő, akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított energiagazdálkodási rendszert működtet. Ebben az esetben a nagyvállalat köteles négyévente megküldeni a Hivatal részére az érvényes tanúsítványt.
  • Nem kell külön tanúsítványt szereznie annak a nagyvállalatnak, amely vállalkozáscsoport tagja és a vállalkozáscsoport egészére vagy egy részére vonatkozó tanúsítvány ezen nagyvállalatra is kiterjed. Ha a vállalkozáscsoport egészére vagy egy részére vonatkozó tanúsítványt a vállalkozáscsoport valamely tagja a Hivatal részére megküldte, a tanúsítványon szereplő további nagyvállalatnak ugyanazt a tanúsítványt már nem kell megküldenie a Hivatal részére.

  • A vállalkozáscsoport azon tagja, amely önmagában kis- és középvállalkozásnak minősülne és végsőenergia-fogyasztása nem éri el a vállalkozáscsoport legnagyobb fogyasztású vállalkozása végsőenergia-fogyasztásának 5%-át, nem köteles kötelező energetikai auditálást lefolytatni vagy energiagazdálkodási rendszert működtetni.

  • Nem kell külön energetikai auditálást lefolytatnia annak a nagyvállalatnak, amely egy vállalkozáscsoport tagja és a vállalkozáscsoport egészére vagy egy részére vonatkozó energetikai audit ezen nagyvállalatra is kiterjed.

 
Mi a különbség az energetikai tanúsítás és az energetikai audit között?
A tanúsítás egy létesítmény adottságait értékelve alkalmas arra, hogy energetikai szempontból minősítsen, illetve fejlesztési irányokat határozzon meg. A tanúsítás így az energiafogyasztás műszaki adottságokból adódó, elméletileg elképzelhető szintjét határozza meg. Az energetikai audit alapja a tényleges energiafogyasztás leképezése, az elkerülhető energiaveszteségek okainak audit szemlélettel történő feltárása, így például az energetikai audit a szabályozások illetve beszabályozottság hatékonyságának vagy a kazánberendezések leterheltségtől is függő tényleges tüzeléstani hatásfokának elemzésére, illetve ezek javítási lehetőségeinek feltárására is szolgál.
 
Ki végezhet energetikai auditot?
Energetikai auditot olyan természetes személy végezhet, aki megfelel a Törvényben előírt szakmai és erkölcsi feltételeknek, az audit elvégzésére jogosultságot szerzett, és szerepel a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által vezetett névjegyzékben. Energetikai auditálási tevékenységet az a gazdálkodó szervezet folytathat, amelynek van az energetikai auditori névjegyzékben szereplő energetikai auditor tagja vagy alkalmazottja, aki a szervezet nevében az energetikai auditálási tevékenységet végzi.
 
Milyen bírságot von maga után, ha valamely arra kötelezett szervezet nem végezteti el az energetikai auditot, vagy az ISO 50001 szabvány szerinti energiairányítási rendszert nem építteti ki?
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal rendszeres ellenőrzéseket végez.
Az energiahatékonysági törvény alapján a Hivatal az ellenőrzést követően legfeljebb tízmillió forint bírsággal sújtja azt a nagyvállalatot, amely

a) a kötelező energetikai auditálást a Hivatal felhívását követő 90 napon belül sem teljesíti, vagy

b) a kötelező energetikai auditálás ellenőrzése során az együttműködési kötelezettségét – az audit Hivatal felé történő megküldési kötelezettséget is beleértve – nem teljesíti.

 
A Törvény 28. Átmeneti Rendelkezések fejezete átmeneti könnyítést biztosít, ugyanis a 48. § (3) szerint a Hivatal 2016. december 31-ig nem szab ki bírságot a kötelező energetikai auditálás teljesítésének elmaradása miatt.
 
Milyen típusú megtakarítási lehetőségeket tárhat fel az Energetikai Audit?
Az Energetikai Auditnak legalább az alábbi beavatkozási kategóriák szerint kell meghatároznia a végrehajtható intézkedéseket:

a) beruházást nem igénylő (egyszerű),

b) támogatás nélkül is elvárható módon megtérülő (költségoptimális),

c) jelenleg csak támogatásokkal reális (költségigényes).

Tekintettel arra, hogy a vizsgálat valamennyi energianemre és az azokhoz kapcsolódó szekunder energiákra (gőz, sűrített levegő, forró víz stb.) vonatkozik, ezekben a rendszerekben olyan megtakarítási lehetőségeket tárhatunk fel, mint például a kompresszorok hulladékhő-hasznosítása, kompresszorok fordulatszám-szabályzása, kazán füstgázhő-hasznosítása stb.
 
Mérhető az Energetikai Auditból származó megtakarítás?
Az Energetikai Audit egy pillanatnyi állapotfelvétel a szervezet energiafelhasználásáról, így az elvégzéséből nem következik a megtakarítások mérése, de természetesen az auditált szervezetet nem tiltja semmi, hogy az audit által feltárt lehetséges beruházások megvalósítása után mérje az energiafelhasználás változását.
 
Milyen gyakorisággal javasolt/szükséges az energetikai auditot elvégezni és ISO 50001 energiairányítási rendszert kiépíteni?
Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény értelmében a nagyvállalatok négyévente kötelezettek az Energetikai Audit elvégzésére. Amennyiben egy nagyvállalat már egyszer bevezette az MSZ EN ISO 50001 szabvány szerinti energiagazdálkodási rendszert, a jövőben ezt többször már nem kell megismételni, azonban négyévente szükséges a tanúsításról szóló dokumentumot bemutatni a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási hivatal felé. Az ISO szabványnak megfelelő energiairányítási rendszerre kiadott tanúsítvány három évre érvényes, így legfeljebb háromévente újra kell tanúsítani a kiépített rendszert.
 
Szükséges-e lecserélni azokat az energiafogyasztó berendezéseket, amelyeket a vizsgálat eredménye megjelöl?
Amennyiben energiaauditot választ az ügyfél, nincs kötelezettség a vizsgálat eredményeiről szóló tanulmányban bemutatott, illetve javasolt energiahatékonysági intézkedések elvégzésére. A vállalat saját hatáskörében dönt a projektek megvalósításáról.
 
Mit jelent az 5%-os végsőenergia-fogyasztási küszöb?
A felmentési küszöb szempontjából érintett partner- vagy kapcsolódó vállalkozás akkor jogosult felmentésre az energetikai auditálási kötelezettség alól, ha a vállalatcsoport legnagyobb energiafogyasztású vállalatához képest saját végsőenergia-fogyasztásának aránya nem haladja meg az 5%-ot. Az érintett partner- vagy kapcsolódó vállalkozásoknak és a vállalatcsoport legnagyobb energiafogyasztású vállalatának nyilatkozatot kell benyújtania a Hivatalnak arra vonatkozóan, hogy fennállnak az 5 %-os felmentési küszöb feltételei (a tárgyévet megelőző évre vonatkozó adatok alapján). Az érintett vállalkozások kötelesek a mentesség fennállását évente felülvizsgálni és az ennek tényét igazoló nyilatkozatot a Hivatal részére benyújtani.
 
Korábbi energetikai audit beszámítható-e?
A kötelezettség teljesítettnek minősül, ha a nagyvállalat a 2012. december 4. és 2015. december 5. közötti időszakban az energiahatékonyságról szóló törvényben és a vonatkozó rendeletben szereplő, az energetikai auditorokra vonatkozó követelményeknek (a szakmai vizsga kivételével) megfelelő, de a névjegyzékben nem szereplő személlyel végeztette el az auditálást.
 
Hogyan értendő az évi 1,5%-os energiamegtakarítási kötelezettség?
Az évi 1,5%-os mértékű új energiamegtakarítást országos szinten kell elérni, a kötelezettség teljesítése a Kormányt terheli, nem a nagyvállalatokat. A Kormány a kötelezettségét különböző szakpolitikai intézkedések útján – az energiahatékonyságról szóló törvény 13. § szerint – fogja elérni.
 

Warning: Unknown: open(/u0/ora11/apache2/apache2/htdocs/public/crs/tmp/sess_borbi3r64qe48eg6e6blfbul72, O_RDWR) failed: No such file or directory (2) in Unknown on line 0

Warning: Unknown: Failed to write session data (files). Please verify that the current setting of session.save_path is correct (/u0/ora11/apache2/apache2/htdocs/public/crs/tmp) in Unknown on line 0